http://www.youtube.com/watch?v=QLjb0RiOn9E ♥

"Én soha nem akarok felnőni! Úgy fáj..

- Azt ugye tudod, hogy soha nem növünk fel igazán? Minden nőben ott él egy kislány, épp úgy minden kislányban ott él egy nő.

- És mi a helyzet a fájdalommal?

- Az is az élet része. A fájdalomhoz viszonyítjuk a boldogságot, mint a völgyekhez a hegycsúcsokat. Nélkülük a világ unalmas és egysíkú volna!"

To hope behind the clouds

You'll find the sun.

‘Cause inside I realize

That I’m the one confused.

annyira nehéz :'((((

Vannak boldog könnyek, fájó mosolyok, mindig lesznek szerelmek, míg a föld forog. Az élet szép, de élni tudni kell, az élet egy harc és benne győzni kell!

Az Isten elhatározta, hogy megteremti az édesanyát. Már egy hete bajlódott vele, amikor megjelent egy angyal és így szólt:
- Ezzel vesztegettél el egy egész hetet?

- Igen. De olvastad-e a megrendelőlapot? Mosható legyen, de ne plasztik anyagból. 180 alkatrészből álljon és mindegyik cserélhető legyen, kávéból és az elöző napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyitson, és legalább hat pár keze legyen.

Az angyal hallgatta, és hitetlenkedve rázta a fejét:

- Hat pár?

- Nem a kezek megteremtése a nehéz - mondta az Isten -, hanem az a három pár szem, amellyel egy anyának rendelkeznie kell.

- Olyan sok?

A jó Isten bólintott. - Az egyik pár azért kell neki, hogy csukott ajtón keresztül is megláthassa, hogy mi történik amikor beszól: "Mit csináltok?" és azt a választ hallja, hogy "semmit". Egy másik szempárra a fej hátsó részén azért, hogy észre vegye, amit nem kell látnia. A harmadikra pedig azért, hogy mikor gyermeke valami rosszat tett, szemeivel közölhesse: "Mindent tudok és éppen ezért melletted vagyok."

Uram - szólt az angyal, enyhén megérintve a karját -, ma már eleget dolgoztál, térj nyugovóra, holnap is lesz nap.

- Sajnos nem tehetem - szólt az Úr -, már majdnem befejeztem. Elkészült egy édesanya, aki magától meggyógyul, ha beteg, aki tud hat ember számára ebédet készíteni egy fél kiló darált húsból.

Az angyal kiváncsian körberepdesi a minta-anyát és sóhajtva megjegyzi: - Túl gyöngéd.

- De mindennek ellen tud állni. Neked halvány fogalmad sincs mit tud egy édesanya elviselni - szólt az Úr.

- Tud gondolkodni?

- Nemcsak hogy gondolkodni tud, hanem annyira ügyesen használja az értelmét, hogy még a kompromisszumra is képes - állította az Úr.

Akkor az angyal közelebb hajolt a modell-anyához és az egyik ujját végig húzta az arcán.

- Itt van valami ami fölösleges - szólt az angyal.

- Nem fölösleges ott semmi - szólt az Úr -, az egy könnycsepp.

- Hát az meg mire jó?

- Azzal lehet kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget.

- Te egy lángész vagy! - kiáltott fel az angyal.

Finom melankóliával válaszólt az Úr - Megvallom az igazat, a könnyet nem én teremtettem!

a a könnyet nem az Isten teremtette, miért erőszakoljuk mi mások szemébe?

:'((

"Ha burokban születsz és megkapsz mindent, nincs sok lehetőséged a fejlődésre. A fejlődés kulcsa a szenvedésben és fájdalomban van."

Azthiszem, most boldog vagyok :) Nincs minden rendben sőt.. nagyon is rossz minden...:( de már kezdek felülkerekedni ezen és azt hiszem, kezdem összeszedni magam. :) Kb. 2 éve, hogy össze vagyok zavarodva.. :( Olyan fura ez az egész.. leírni se tudom. =/ De nem hiszem, hogy bárkit is érdekelnének a részletek, és nem is szeretném most ide leírni. Ez az utóbbi 2 hónap nagyon betett. :'(( Meglepő, hogy olyan emberektől kapom a legnagyobb segítséget, akikre eddig nem is számítottam volna.. :) Jó érzés, ha törődnek az emberrel. :) Azt hiszem kezdem megérteni a dolgokat. Hogy ami eddig megtörtént, annak miért így kellett lennie. Tényleg igaz, hogy az élet tapasztalatok gyűjteményéből áll, amit tudni kell értékelni. :) És hálásnak kell lenni minden apróságért, amit az élettől kapunk. :) Sosem adom fel, az utolsó percig hinni fogok, és várok a csodára. :) Remélem eljön, és minden megoldódik. :) Egy biztos: a barátaim nélkül nem tartanék ott, ahol most tartok.♥:)

Az üdvözlőkártyáinkat és a leveleinket LB-vel írjuk

Egy millió módod van rá, hogy megnevetess

Vigyázol rám, és tartom a hátam érted

Olyan jó, hogy vagy nekem.

Tudod a titkaimat, amit sosem tudnék elmondani

És mikor csendes vagyok, te áttöröd a páncélomat

Nem érzem úgy, hogy lázadnom kéne

Mert melletted a földön járok.

Egy igaz barát vagy

Itt vagy a végig

Félre tolsz, mikor valami nincs rendben

Beszélgetsz velem most és egész éjszaka

Amíg minden nem lesz rendben újra

Egy igaz barát vagy

Nem leszel mérges, mikor megváltoztatom a terveket

Valahogy sosem fogysz ki a második esélyekből

Nem mondod majd, hogy „Én megmondtam”, mikor nincs igazam

Olyan szerencsés vagyok, hogy megtaláltalak!

Az igaz barátok a világ végére is elmennek

Hogy megtalálják azt, amire szükséged van

A barátok melletted vannak jóban, rosszban

Mert van valaki, akiben hisznek.♥♥

My life is a suck=/

Félteni kell, néha a biztosat is félteni kell...♫

"Tudom, az élet nehéz tud lenni és néha kedved lenne feladni. De erősnek kell lenni!"

http://www.youtube.com/watch?v=Kmk9My_OR0o ♥

Ott lakom, ahol rég nem látott kincs a kék madár,

S a holnapom, mit a bánat körbezár,

De érzem még így hiszem, így vár

S amíg tűröm, addig fáj

Mert csakis én tudom jobbá tenni már

Hát lépek én, holnaptól új erő visz majd

Az új vágy is új irányba hajt

Nehéz, de indulok, és újból kezdem én

Holnaptól nem találsz itt már

S ha másképpen élek, más is vár

Egy sóhaj és indulok, hogy újból kezdjem én.

Félhomály, üres nappalokban éjsötét magány

Nincs megállj, addig húz, amíg csak vársz

És túl mélyről vissza sem találsz

Nehogy elhidd hogy majd más

Visszahúz, hisz itt egymagad vagy már.

"Oda megyek ahová az élet sodor,

De néha

arra késztet, hogy meg akarjam változtatni az irányom

Néha magányossá tesz,

De tudom, hogy ez csak az én felfogásom."

Gyerek voltam, fel sem fogtam, mennyit jelentett nekem...♫ :((

Azt hittem, hogy minden célba csak egyetlenegy úton lehet eljutni az életben. De ha rálépünk egy útra, azzal még nem kell lemondanunk minden más útról. Rájöttem, hogy az számít, ami útközben történik, csak az számít. A botlások, a pofonok, a barátságok, az utazás számít, nem a cél. Azt hiszem, valahogy bíznunk kell abban, hogy a jövő olyan lesz, amilyennek szeretnénk.

Elég, ha megértjük, hogy mindannyian valamilyen célból vagyunk itt, és elég, ha elkötelezzük magunkat ennek a célnak. Ha így teszünk, képesek leszünk nevetni kisebb-nagyobb szenvedéseinken, és félelem nélkül menni előre, abban a biztos tudatban, hogy minden lépésünknek megvan a maga értelme. :)

Két évvel ezelőtt féltem bármit is akarni. Úgy gondoltam, hogy az akarás próbálkozáshoz vezet, a próbálkozás pedig bukáshoz. Erre most azon kapom magam, hogy nem tudok betelni az akarással. Világot akarok látni, meg akarom lepni magam! Fontos akarok lenni, a legtöbbet akarom kihozni magamból. A saját életemet akarom élni, nem pedig hagyni, hogy mások tegyék azt helyettem. Győzni akarok, hogy mások örülhessenek a sikereimnek, veszíteni akarok, és túltenni magamat rajta. Nem akarok félni az ismeretlen kihívásoktól. Nagylelkű és segítőkész akarok lenni, pont olyan, mint egyesek voltak velem. Érdekes és meglepetésekkel teli életet akarok. Nem hinném, hogy mindezt el is fogom érni, csak a lehetőséget akarom megragadni. Lehetőséget, hogy a dolgok megváltozzanak. :)