Mitől vagy erős?? Attól, hogy túléltél egy szakítást? Vagy, hogy elhagyott egy barátod és túltetted magad rajta? Esetleg hazudott valaki 1-2x?? Ettől??!
Őszintén.. Mikor érezted úgy, hogy nincs senkid..? És tényleg így volt? Vagy csak ellökted magad mellől az embereket 1-2 napig/hétig? Mikor veted észre azt, hogy senki nem áll veled szóba? Mikor választottak utoljára egy 'csapatba' utolsónak? Mikor tettek úgy mintha ott se lennél? Mikor vertek meg és hagytak a földön magadra? Mikor nézték végig a 'legjobb' barátaid ezt?? Mikor mentél haza zokogva tépetten, fájó testrészekkel..? Mikor érezted úgy, hogy a szíved kiszakad a helyéről?? Mikor volt az, hogy felkeltetted anyukádat 14 évesen, hogy maradjon melletted míg el nem alszol???
Érezted már a halál közelségét? Érezted a kín, gyötrelem és a bánat leheletét a tarkódon? Átölelt már a magány? Szakadt már ki a helyéről a szíved?
Elhagyott.. szeretted... túltetted magad rajta... De mikor csaltak meg? Mikor néztél utoljára úgy egy másik ember szemébe, hogy tudtad mind a ketten bolondultok egymásért, de a makacsságotok nem engedi, hogy egymásé legyetek? Mikor érezted úgy, hogy te senki életében nem játszol első helyen szerepet? Mikor mosolyogtál utoljára mikor a kín majd szét szedett? Mikor érezted, hogy belül darabokra tép..? Mikor sírtál utoljára úgy, hogy nem érdekelt ki látja könnyeid? Mikor raktad utoljára félre a saját gondod azért, hogy egy barátodat felvidítsad? Hányszor kérdezték meg, hogy 'mi baj' és te felelted rá, hogy 'semmi:)' úgy, hogy tényleg volt valami problémád csak nem akartad, hogy miattad legyen valaki szomorú?? Hányszor mondták a szemedbe, hogy te túl kevés vagy ahhoz, hogy megvalósítsad az álmaidat?? Mikor helyezted mások érdekét a sajátod elé? Mikor mondat azt fájó szívvel, könnyes arccal, hogy 'Jobb lenne neked nélkülem?' Hányszor mondták azt neked, hogy nem tudják mit éreznek.. Hányszor mondta az akit szeretsz, hogy inkább hanyagoljuk?? Hányszor érezted, hogy elveszted Őt?? Hányszor készültél fel a végre? Hányszor érezted úgy jól és önzetlenül boldognak magad, hogy egy csepp alkohol se ment le a torkodon? Hányszor álltál meg az utcán megnézni milyen gyönyörű az égbolt? Hányszor szagoltál a levegőbe úgy, hogy a frissen vágott fű és a virágok illatát érezve boldog lettél?
Hányszor tetted félre azt amit igazán szeretsz azért, mert Ő nem szerette volna?
Hányszor??? Őszintén... Azt mondod erős vagy?? Azt?? Tényleg?? Miért? Mert túléltél pár dolgot... Gondolj bele.. van aki az életéért küzd ebben a pillanatban.. Van aki most néz szembe a halállal.. Van aki épp fájó szívvel mond búcsút élete szerelmének, hogy annak a bizonyos embernek jobb legyen... Van aki egy szerette mellett ül éppen, kezét szorítva annyit súg halkan: "Ne menj még el kérlek.. Maradj velem!'' És igen most ebben a pillanatban az EKG ezt mutatja: ___________________________
Ne feledd.. mindig lehet rosszabb.. Van akinek fele annyi dolga nincs meg mint neked.. és lehet 100x jobban megérdemelné mint te... Ne szaladj el a világ apró dolgai felett... Hisz akármilyen undorító ez a hely.. vannak benne szép dolgok..csak meg kell látni őket... Ne állítsad azt, hogy te erősebb vagy lelkileg, mint mások mikor te azt se tudod mi az, hogy igazán szenvedni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése